SAC Gemini fejőrobotok Magyarországon

HATÉKONY ÉS ÉLVEZETES FEJÉS

 A SAC által fejlesztett Gemini tervezésénél az volt a cél, hogy az Ön napi munkáját a lehető leghatékonyabbá és legkellemesebbé tegye középpontba helyezve a tehenet, a tejet és a gazdát. Lehetővé teszi az Ön számára azt, hogy  jól, gyorsan és teljesen automatizált módon tudjon fejni így tehenei a legjobb hozamot tudják nyújtani. Ön így be tudja osztani a saját idjét és nem kell a rendelkezésre álló munkaerő miatt aggódnia. Ily módon Ön időt takarít meg, optimalizálhatja munkaidejét és szabadidejét egyaránt.

Katalógus letöltése

ÉVEK TAPASZTALATA

A fejőrobot hosszú évek tapasztalata alapján lett fejlesztve. Olyan innovatív megoldások, mint például a hátsó lábak közötti fejés (melynek köszönhetően a tehenek sokkal nyugodtabbak). A 3D kamera használatának köszönhetően a fejőgumik felhelyezése jobb és gyorsabb, amely csökkenti a stressz érzetet az állat számára. Tudjuk mennyire fontos az Ön és állatai kényelme és folyamatosan keressük erre a legjobb megoldásokat.

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Magyarországon ekkora méretben megépített fejőrobotos technológia nagy létszámú szarvasmarha telepen a fejlődés szempontjából legalább akkora jelentőségű volt, mint amikor a múlt században a kézi fejést felváltották az első sajtáros fejőgépek.  A cég sikere és terjeszkedése a hazai piacon a partneri kör megduplázódását, mintegy négyszeres árbevétel növekedést és megduplázódott munkaerő állományt is eredményezett az utóbbi években.

A Bosmark Kft. és a SAC dán anyavállalat több éves tervezésének eredményeképpen állított össze olyan fejőrobotos technológiával megvalósított nagy állatlétszámú szarvasmarha istállókat, ahol az istálló egy komplett egységként üzemel. A termékenyítés, állatválogatás, gyógykezelés, tejhűtés, takarmányfelvétel, egyedi abrakolás, fejés, ivóvízfelvétel, tejkezelés, trágyaeltávolítás, a legmagasabb szinten, egy helyen történik.

Miért van szükség a váltásra és miért nem új fejőházat javasolunk?

A fejőmunkás fejéskor egy tehén négy tőgybimbóját külön-külön fertőtleníti, törli, kézzel kifeji az első tejsugarakat, felrakja a fejőkelyheket, majd a fejőkészülék automata leemelése után elvégzi az utófertőtlenítés munkaműveletét is. Egy-egy tehenet naponta kétszer fejnek. Egy tehénnél ez (kétszeri fejést figyelembe véve) 8 tőgybimbó előfertőtlenítését, törlését, első tejsugarak kifejését, kehely felrakását és tőgybimbó utófürösztését jelenti. Egy évben egy tehénnél ez 14.600 mozdulatot, 120 db. tehénnél összesen 1.752.000 db mozdulatot jelent fejőházi fejés esetén.

A gondozók, a fejők végtelen sok fárasztó, monoton fizikai munkát végeznek, amely az egészségükre, a munka minőségére, az állatokkal való féltő és gondos bánásmódra is hatással van.  Az igazsághoz tartozik, hogy ez a fárasztó, monoton munka óhatatlanul is nagyon sokszor ingerlékennyé, agresszívvé teszi a gondozókat, amely mindenképpen visszahat az állatok gondozására, kezelésére. A fejőrobot soha nem lesz ingerült, soha nem lesz fáradt a munkája során. A fejőrobottal megszabadítjuk a dolgozókat a robotmunkától, mert helyettük a fejőrobot végzi a fent említett évi 7 milliót meghaladó egyhangú munkamozdulatot. A gondozóra továbbra is szükség van, de Ő már nem a fárasztó fizikai munkát, a „robotmunkát” végzi, hanem lesz ideje felügyelni a fejőrobotot, az állatokat, a számítógépet. Egy lényegesen magasabb színvonalú munka elvégzése hárul rá, úgy hogy a nehéz fizikai munka alól felszabadul.

Megvalljuk őszintén, először féltünk tőle, hogy a dolgozók képesek lesznek-e megtanulni az új technológiát, képesek-e a számítógépet kezelni, tudnak-e Európa legkorszerűbb robotfejőgépével dolgozni. Büszkén állíthatjuk, hogy már az eltelt rövid idő is fényesen bizonyította, hogy a magyar szarvasmarha telepi dolgozók igenis képesek az újat megtanulni, a legfejlettebb technológiával is jól és hatékonyan dolgozni nagy létszámú szarvasmarha telepen is.

A legkorszerűbb fejéstechnológia, a fejőrobot technológiai ismertetése:

A fejőrobot minden munkaműveletet egyedül, emberi beavatkozás és az állatok zavarása nélkül precízebben és pontosabban hajt végre, (tőgybimbók mosása, szárítása, első tejsugarak kifejése, tőgynegyedenkénti fejés, tej vezetőképesség mérés, utófertőtlenítés, abrakadagolás, ivarzásmegfigyelés, tejmérés, egyedi válogatás stb.), mint amire egy fejőházi fejés, a maga hátrányos sajátosságaival (napi többszöri kényszerű felhajtás, vakfejés, emberi hanyagság, 2-3 fejőmester) képes.

Előnyök: tőgybimbók automatikus mosása, szárítása, első tejsugarak külön fejése, tőgynegyedenkénti fejés, tőgynegyedenkénti fejőkehely leemelés – nincs vakfejés, minden fejőkehely leemelése utáni kehely fertőtlenítés, tőgynegyedenkénti tej vezetőképesség mérés, automata fejés utáni tőgybimbó utófertőtlenítés- és ápolás, automata egyedi lábvég fertőtlenítés, automata abrakadagolás, ivarzásmegfigyelés, a tehenek GPS egyedi helymeghatározása az istállóban, egyedi tejmérés, egyedi válogatás, stresszmentes fejés – nyugodtabb, több tejet termelő állomány.

 Az elővárakozóban tartózkodó tehén minden kényszer nélkül belép a fejőállásba, ahol a rendszer beazonosítja a nyakára szerelt egyedi azonosítón keresztül. A számítógép kiadagolja a számára beállított abrakmennyiséget, majd a robotkar a lézere és kamerája segítségével beazonosítja a tőgybimbókat.

A robotkarra szerelt fejést előkészítő fejőkehellyel a rendszer elvégzi a fejés előtti munkaműveleteket, melyek a tőgybimbók mosása, szárítása és az első tejsugarak külön fejése. Ezután a robotkar egyenként felhelyezi a négy db különálló fejőkelyhet. A rendszer mind a négy tőgybimbónak külön kezeli a tejátfolyását, így amikor az adott tőgybimbóból a tejátfolyás a beállított érték alá csökken, akkor azt a fejőkelyhet az automata leemeli. (A robotfejésnél így elkerülhető a vakfejés.) Fejés után a kijárati kapu kinyílik, majd az automata utófertőtlenítés és egyedi lábvég fertőtlenítést követően a tehén pedig vagy a válogató kapun keresztül a válogató helyiségbe vagy az etetőtérbe távozik.

Egy számítógépen futó program segítségével minden fontos adat és beállítás nyilvántartható és természetesen mód van ezek megváltoztatására is (egyed adatai, robotkar beállítások, fejések részletes adatai, takarmányadagok, kezelések, termékenyítések). Egy-egy új állat betanítása előtt be kell állítani a jeladó számát, a tehén méretéhez az etetőcsésze magasságát, tejtermeléséhez a kiadagolandó abrak mennyiségét, a fejendő tőgy-negyedeket, az első és hátsó bimbók közötti távolságot, a fejési intervallumot (rendszerint 6-8 óra). A fejőrobot rengeteg munkát vesz le a felhasználó válláról, mégis, a figyelmeztető listák napi nyomon követése rendszeres figyelmet, az esetleges riasztások kezelése pedig állandó készenlétet igényel. Amennyiben a rendszer valamilyen beállítási paraméter szerint riaszt, akkor automatikusan felhívja telefonon a kezelőt és értesíti az adott problémáról. A robot használatához nem kell fejőmester, viszont kellenek olyan szakemberek, akik ellenőrzik a figyelmeztetési listákat, kezelik a számítógépet, beírják az adatokat, figyelik a riasztási paramétereket (ivarzás, megemelkedett vezetőképesség értékek stb.) és betanítják az új állatokat. A leggyakrabban használt figyelmeztető listákon az esetleges sikertelen fejések, megváltozott vezetőképesség értékek, fejési idő (negyedenként), a robotlátogatás gyakorisága, a vezetőképesség megnövekedése miatt külön fejt tehenek és a megnőtt aktivitású egyedek adatai szerepelnek.

Az újonnan felépítésre kerülő szarvasmarha telep építése során rengeteg új kihívásnak kell megfelelni. Teljesen természetes, hogy egy beruházásnál mindig adódnak váratlan helyzetek is, előre nem kiszámítható körülmények. A beruházónak, illetve a kivitelezőnek fel kell készülnie erre. Olyan rendkívüli körülmények jöhetnek elő, amelyek azonnali beavatkozást igényeltek. Ha időben felkészülünk arra, hogy váratlan helyzetek adódnak, akkor nem kapkodunk kétségbeesetten, hanem a lehető leggyorsabb és legjobb megoldáson gondolkodunk. Ezt a munkát Társaságunk jól képzett dolgozóinak folyamatos beüzemelési jelenlétével, majd a beüzemelést követő 24 órás szervizügyelettel biztosítani tudjuk.
 

A megvalósulás lépései:

Ahhoz, hogy egy gazdaság fel merje vállalni azt, hogy fejőrobottal fejjen, első lépésként fel kell mérni az állományt, hogy alkalmas-e a fejőrobotos technológiához. Figyelembe kell venni a tőgyalakulást, az állatok habitusát és az állatok lábszerkezetét is.

A fejőrobottal való fejés kritériumai:

1) Tőgyalakulás:

A SAC FUTURLINE MAX fejőrobot kiváló kamerájának és lézerének köszönhetően szinte minden tőgyet felismer, megtalálja az adott tehén tőgybimbóját.

Fejőrobotos fejésre ALKALMAS tőgyek

2) A lábszerkezet

Sánta tehén nem alkalmas fejőrobotos fejésre. A tehén mivel fáj a lába, nem tud nyugodtan állni a fejőállásban és várni, hogy a robot feltegye rá a fejőkelyheket. Toporogni fog és ezzel lehetetlenné teszi a robot munkáját. Mivel a tehén ideje nagy részét fekvéssel tölti, a fejőrobotot sem fogja kellő rendszerességgel látogatni.

Az állat habitusa:

Az első laktációs fiatal tehenek hamarabb tanulják meg a fejőrobot használatát, mint a több laktációs öregebb tehenek. Előfordulhat, hogy lesz olyan tehén, amely nem képes alkalmazkodni az új technológiához a habitusa miatt, de ezek darabszáma jelentéktelen.

Az állatok kiválogatásánál, az új istállóba való beköltözéshez és a fejőrobotos fejéshez az alábbi szempontokat vegyük alapul:

• az állatok között ne legyen 130 napnál idősebb vemhes tehén (így az apasztásig még tudjuk 70-80 napig fejni)
• tőgyalakulás szempontjai
• állománykörmözés, éves vérvétel, TBC oltás utáni állapot
• tőgy szőrtelenítése perzseléses módszerrel
• a farok végén levő szőrzet levágása

A csoportok kialakításánál figyelembe kellett vennünk, hogy a robotba való bejutást az öreg agresszív tehenek megakadályozzák a fiatalabb kisebb testű tehenek rovására, ezért érdemes az első borjas teheneket külön csoportba válogatni.

Takarmányozás:

A hagyományos fejőházi fejési technológiával ellátott magyarországi szarvasmarha telepeken a takarmányozás általában laktációs napok számát és tejtermelést figyelembe véve csoportok kialakításával történik. A robotfejéses technológiával ellátott istállóban a tehenek nem csoportosíthatóak az előző szempontok alapján. A csoportok kialakításánál inkább a laktációk számát kell figyelembe venni. A fiatal első laktációs teheneket kell megkülönböztetnünk a több laktációs tehenektől. Hogy miért is kell ezt így kialakítani? Az öregebb tehenek a fiatalabb állatok fölött uralkodnak, nem engedik a fejőrobothoz, így az erősebb és idősebb jogán a takarmánytól is meg tudják fosztani fiatalabb társaikat. Amennyiben folyamatosan csoportosítgatnánk az állatokat úgy a közöttük levő hierarchia is folyamatosan alakulna, változna, és így a tehén nem tud időben a robotba jutni. Ellés után az első laktációs tehén bekerül az első laktációs tehenek csoportjába, majd onnan kerül apasztásra amennyiben eléri az eredményes termékenyítést követő 210 napot. A több laktációs tehenekkel pedig ugyanígy történik a másik csoportban.

Mindebből az következik, hogy teljesen át kell alakítanunk a takarmányozásról eddig a telepen vallott elképzeléseket, és amelyről elmondhatjuk, hogy jól és tulajdonképpen a lehetőségekhez képest gazdaságosan működött. Mint tudjuk a takarmányozás költsége adja a legnagyobb részt a tej önköltségéből. A fejőrobotos technológia megadja azt a lehetőséget az állattenyésztőnek, hogy egyedenként, tejtermelés és a laktációs napok figyelembe vételével takarmányozhasson a telepen.

A takarmány költségét az egyedi takarmányozással mindenképpen csökkenteni lehet, hiszen minden tehén saját tejtermelési értékei és laktációs napjai alapján kapja az abrak kiegészítést.

A szoftver és az érintőképernyő használata:

Az érintőképernyőkön (csoportonként 1 db.) kiválóan nyomonkövethető minden információ ami a fejést, tejmennyiséget, robotkihasználtságot, tejkezelést és a tehenek egészségi állapotát jelenti

A képernyőre pillantva az istállómester az úgynevezett „BOX INFÓ” táblázaton látja, hogy a robotokban mi történik. (felhelyezés történik, szabad a fejőállás stb.)  A „FELHELYEZÉSEK” táblázaton látja, hogy az adott tehén mennyi tejet adott, leadta-e a tőle elvárt tejmennyiséget mindegyik tőgy negyedéből. Amelyik állat önmagához képest kevesebb tejet ad a beállított %-os (20%) értéknél, úgy az a „FIGYELMEZTETÉSEK” táblázaton fog megjelenni. A problémás egyed a válogató kapun keresztül az elkülönítő helyiségbe kerül, ahol az istállómester le tudja ellenőrizni, hogy mi volt a gond és azonnal cselekedik, ha szükséges.

Az „ELTÉRÉS” listán a tőgynegyedenkénti tej vezetőképességet lehet figyelemmel kísérni. Amennyiben az adott állat ugyanazon tőgy negyedének konduktivitása egymás után 2x magas eltérést mutat, úgy azt a tehenet az istállómesternek meg kell nézni, mert valószínűleg tőgygyulladás van kialakulóban. Amennyiben a %-os eltérés meghaladja az 50%-ot akut tőgygyulladásról van szó. Ennek az állatnak a tejét automatikusan külön feji a robot és az nem kerül bele az árutejbe. (ha vér van a tejben ugyanez az eljárás).

A tőgygyulladásos tehenek száma jelentősen lecsökken ugyan az új technológia beüzemelése után, de amennyiben előfordul megbetegedés a rendszer emberi beavatkozás nélkül kiszűri azokat. A kezelések után a TIM programban rögzíti az istállómester, hogy hány napig szükséges az adott tehén tejét elkülöníteni. A kezelt tehén fejése után a rendszer mindig végez egy mosást, így az emberi hiba kizárható a program által nyújtotta új lehetőségekkel.

Az érintő képernyő egyik legjelentősebb menüpontja a „NEM FEJT” tehenek listája. Ez az a lista, amelyet az istállómester minden műszak kezdetén átnéz és amennyiben a tehén a beállított időintervalluma alapján nem kereste fel a robotot felkerül erre a figyelmeztető listára. A tehenet ezután az istállómester megkeresi és a robot elővárakozójába tereli.

Néhány számadat egy jelenleg is üzemelő fejőrobotos telep életéből, ahol 660 db tejelő szarvasmarha termel:

A programból kiemelt táblázaton jól látható, hogy a tehenek 2,7-2,8 alkalommal keresik fel a fejőrobotokat és fejési átlaguk is a kiváló 33 kg értéket mutatják

A szomatikus sejtszám több százezer db/cm3-vel kevesebb a korábbi értékekhez képest. A jelenlegi szám: 200.000 és 250.000 db/cm3 közötti értéket mutat. A tőgyegészségügyi helyzet rendkívül jó helyzetét mi sem bizonyítja jobban, minthogy jelenleg a 2 istállóban összesen 3 db. kezelt tehén van.

A tőgygyulladásos egyedek számának csökkenése %-ban az új technológia bevezetésével.

A Bosmark Kft. hosszas tervezés után alkotta meg ezt a jól működő tartástechnológiai, fejéstechnológiai, trágyatechnológiai és takarmányozási „csomagot”, amely bármelyik szarvasmarha telepre adaptálható zootechnológiai megoldást jelent. Próbáltunk minden szempontot, legyen az paraktikusság, tehénkomfort, felhasználóbarát kezelés figyelembe venni, ahhoz, hogy a rendszer mindenki számára a legtöbbet tudja nyújtani. Az elhelyezési és ellátási – takarmány és ivóvíz – feltételek kielégítik az állatjóléti követelményeket. Biztosított a termelő egyedek önkéntes fejőrobot felkeresése, melynek gyakorisága összhangban van a tejképződés és tejkinyerés általunk ismert legkedvezőbb biológiai feltételrendszerével, mely egyben feltétele a tartósan extra tejminőség biztosításának.